Hogyan élhettem idáig enélkül a csodálatos történet nélkül? 

Hatalmas kosztümös-dráma filmrajongóként és olvasóként eléggé szégyeltem, hogy bár hallottam már Elizabeth Gaskell Észak és Dél című könyvéről, még se nem láttam, se nem olvastam. Az Athenaeum Kiadó felkérésére azonban orvosolni tudtam ezt a "hiányosságom". 

A könyv az Érzelmes Klasszikusok sorozat legújabb megjelenése. A maga 696 oldalával elég vaskos kötetnek számít, azonban ez senkit ne tántorítson el! Szerintem elég, ha annyit mondok: a kötet nem csak kívülről nyűgöz le. A gyönyörű borító ráadásként szemet gyönyörködtető és igencsak méltó a történethez. 

Pénzért vagy szerelemért kell házasodni? 
Úgy tűnik, hogy minden viktoriánus lány számára ez a legnagyobb dilemma. Gaskell nem mutat be egyértelmű győztest a két házasság közül, de vajon van-e remény arra, hogy főhőse, Margaret Hale rátalál a  boldog örökkévalóságra?

Margaret Hale,  egy kicsi dél-angliai falu plébánosának a lánya. Apjának lelkiismereti válsága van, ezért lemond papi pozíciójáról, és családját az északi Milton (kitalált) városába költözteti. Felesége ennek egyáltalán nem örül, Margaret pedig belemegy a tervbe, mert mi mást csinálhatna? Miltonban Mr. Hale tanítói és korrepetáló munkát végez, de a hely fő iparága a gyapot. Az egyik malom tulajdonosa John Thornton, aki egy új gazdag kereskedő, és  Margeret teljesen megbabonázza. 

Margaret családja dzsentri, de szegény, John pedig kereskedelemmel foglalkozik és igazán gazdag. Nem értik egymás modorát és viselkedését. (pl: északon kézfogással üdvözlik egymást – délen egy hölgy soha nem fogna kezet egy férfival) Kapcsolatuk tele van ellentmondással, és míg John ridegséggel leplezi vonzalmát, Margeret meg van róla győződve, hogy a férfi utálja. Röviden: köves út ez a szerelemhez. Margeret elszánt, és szenvedélyes lány. Legnagyobb hibája, hogy nem veszi észre, hogy kedvelik a férfiak.
A regény végére, amikor Margaret közli, hogy soha nem fog férjhez menni, az olvasó tudja, hogy ez azért van, mert nem köt kompromisszumot a házassággal kapcsolatban. Szerelemből fog férjhez menni, vagy egyáltalán nem. Azt hiszi, hogy a boldogság ajtaja örökre bezárult előtte, de ekkor jönnek az utolsó oldalak!

Olvasás közben enyhe párhuzamot éreztem a Büszkeség és Balítélettel, mert az írónő alapjában véve egy hasonló történetet adott nekünk. Azonban magán az emberi tulajdonságon, mint büszkeségen, és a gyarlóságon, mint a balítéleten kívül semmiben sem hasonlítanak.
Az Észak és Dél az északi angol viktoriánus - ipari forradalom - világában játszódik, amelyet az írónő sokkal sötétebben ábrázol, mint Jane Austen a maga korát. A történet nem csak nyelvezetében tér el, de hiányzik belőle az Austenra jellemző ironikus szellemesség is.

A viktoránus regényekre jellemzően itt is sok szó esik a szakszervezetekről, a sztrájkról, a munkahelyi biztonságról és arról, hogy mitől férfi a férfi és mitől úriember az úriember. A könyv a romantika szexuális feszültségeivel, a korabeli - nagyon is valóságos - társadalmi problémákkal és a malommunkások alsóbb osztályának ábrázolásával egy felejthetetlen olvasásélményt nyújt. 
Nem csak a romantika kedvelőinek, hanem minden szépirodalom és klasszikus irodalomrajongóknak szívből ajánlom.