""Az alkohol egy börtön. A rácsok fájdalomból, kétségekből és gyűlöletből vannak, a cellákba pedig mi zártuk saját magunkat. A társaság néha jó, néha kevésbé, mégis mindenki csak egyvalamit akar: szabadulni végre. De ez nem olyan egyszerű. Hiszen a józansággal felelősség is jár. Szembe kell nézni mindennel, amit tettünk.
És a bűntudat gyilkos..."
"Csodák jönnek. De csak ha te is hozod őket magaddal."
"- Akkor csak annyit ígérj meg, hogy a végsőkig harcolni fogsz az életedért! - mondta kisvártatva, megszorítva Mila kezét. - Értünk! - tette hozzá csendben.Mila bólintott.- Te pedig azt, hogy nem hagysz egyedül!A rejtelmes női szimat számtalanszor lenyűgözte.Beletelt néhány másodpercbe mire válaszolt.- Ígérem... - suttogta végül."
"- Jegyezd meg, ha csak egy ujjal is hozzám érsz, halott ember vagy!Vajk kisvártatva felkelt a gyékényről, és a lámpásért ment.- Jól van, majd horkolással jelzem, ha elhagyott minden aljas szándék."
Kleinheincz Csilla neve számomra az Ólomerdő trilógiának köszönhetően egyet jelent az élvezhető és mindenek felett igényes olvasásélménnyel. Új regénye, az Alvilági szövedék csak megerősített ebben a hitemben.
Bár sikerült elszakadnia betöréses lopásokkal tarkított múltjától, Márk Budapestre költözve sem az átlagos huszonévesek életét éli. A talpraesett srác egy barátjával együtt egy titokban működő varázslórend növendékeként próbálja letenni a szükséges próbákat, hogy aztán belőlük is az emberek védelmére felesküdött garabonciások legyenek, arra...