Eszes Rita - Északról fúj a szél
14.02.2023
Első olvasmányom Eszes Ritától a legfrissebb regénye, az Északról fúj a szél volt. Elég régóta terveztem tőle olvasni és szerintem nem is kezdhettem volna ettől jobbal.
Már a megjelenésekor felcsillant a szemem a fülszöveget olvasva és habár a borító nem illik a történethez, nekem ez a letisztult stílus nagyon tetszik.
Érdekes és egyben merész húzásnak tartom, hogy egy brazíl származású főszereplőt helyez el egy számára teljesen idegen környezetben: Japánban.
Több idősíkot érintve az egész történet a japán őslakos mondavilág két ikonikus alakjára: a medvére és a lazacra fókuszál, persze átvitt értelemben. Megismerkedünk a legelső lazac és medve szerelmespárral, akiknek különválásuk után teljesen más mederben folyt a nemzetségük. Ezek az idősíkok generációról generációra tárják fel a medve és a lazac útját. Tökéletesen illeszkednek a jelen történéseihez, ahol Manuela és Kai vívják a saját harcukat.
Míg Manuela a saját családja és élete elől menekül, addig Kai auini őslakos vére nem találja a helyét hazájában. Megannyi sors fonódik össze, hogy végül a kör bezáruljon. Titkokon túl olyan dolgok is napvilágot látnak, amelyre egyik fiatal sincs felkészülve.
Természetesen nem maradunk romantika nélkül. Sok-sok unalmas romkom után, végre igazán tudtam nevetni a csípős beszólásokon és sokszor vigyorogva olvastam a két szereplőnk közös jeleneteit. Manuela sok fájdalmat cipel, ám mindig vidám és pozitív. Teljesen így képzelek el egy brazil temperamentumú fiatal nőt. Kai-t először nehéz volt kiismerni, tipikus magánakvaló alkat. Ám figyelmessége, szellemessége áttöri ezt a páncélt és kitartása nem csak Manuela szívét dobogtatta meg, hanem az enyémet is. Szerintem nem árulok el nagy titkot, ha leírom: Kai igazi medve személyiség, míg Manuela maga a megtestesült lazac. Kettőjük dinamikája tökéletes volt és igazán lehetett érezni a kémiát közöttük.
Nagyon tetszett, hogy az írónő mély alapossággal tárja elénk a japán ainu őslakosok eredetét és azt, hogy mai napig milyen megkülönböztetések érik őket. Ezt a komoly témát sikerült egy intenzív érzésekkel teli történetben taglalnia és bemutatnia. Stílusát tekintve gördülékeny és szabad áramlást hagy a szavaknak. Lendületet adott a kötetnek a két fiatal váltott szemszöge, valamint hogy a múlt megismerése keretként kísérte ezt végig.
Nemcsak jól szórakoztam, hanem kellően el is gondolkodtatott a regény. A faji hovatartozás és beilleszkedés kérdése míg világ a világ aktuális téma, nemcsak egy népcsoporton belül (jelen esetben Japánban), hanem mindenhol. Ezen túl a Brazíliára jellemző társadalmi berendezkedést is megismerjük, amely mélyen elszomorított. Hiába élünk a 21. században, az elnyomás még mindig élő, lélegző dolog, habár lehet másképp nevezzük azt és könnyebben szemet hunyunk felette, hiszen "oly messze van".
Nem számítottam rá, de maximálisan megnyert magának a kötet. Ami természetesen azt jelenti, hogy kénytelen leszek elolvasni az írónő többi könyvét is. Jaj, szegény én! :)