"A fény elűzi a sötétséget, és amikor csak hamu és tűz marad utána, megtanulhatunk egy újfajta köteléket kialakítani. Egy olyan köteléket, ami fényesebben ragyog a napnál."
"Mikor lesz az álmokból valóság, és mikor csusszan át a valóság az álmokba? "
"... a legkisebb tóba ejtett kavics is képes akkora hullámokat gerjeszteni, ami olyan módon nő és terjed, ami ép ésszel fel nem fogható."
"Szeretet. Család. Nevetés. Ez az, amire az ember végül emlékszik majd."
"... az ember vagy száz különböző módon elveszhet, de még annál is több módon találhat magára."
"Elég erősnek kell lennünk ahhoz, hogy ne tudjanak lerántani."
"Annyira sok minden múlik azon, hogy hogyan látunk valakit, és milyen emlékeink vannak róla, nem pedig a tényeken, hogy kik is ők valójában. Talán ahelyett, hogy azt mondanánk szeretlek, azt kellene mondanunk, hogy elképzellek."
"Mindig az igazság a legjobb választás."
"Az egyetlen mód, hogy legyőzzük a félelmet, a megismerés."
"Sohasem szabad megfeledkeznünk róla, hogy az,
ami ma számunkra a múlt, valamikor a jövő volt."
"Mindannyiunk életében vannak döntő pillanatok, amelyekben egy bizonyos utat választva olyan jövőben találjuk magunkat, amelybe egyéb úton nem kerültünk volna."
"Néha addig kell kimondani, ami a szíveden ül, amíg teheted, mert talán nem lesz rá később esélyed."
"Ebben a világban a sötét dolgok is Kiválasztottak.
Ez nem a becsületrend.
Inkább olyan villogó nyíl, amire rá van írva, hogy "Ölj meg!""
"Alig létezik olyan nép, mely ennyire egységesen követné vallását, és ilyen természetességgel élne annak szabályai szerint. Emiatt mindig is nagyon irigyeltem a tibetieket, mert bár Ázsiában megismertem a meditációhoz vezető utat, a végső kérdésekre sohasem találtam meg a választ. De ebben az országban megtanultam nyugalommal szemlélni a világ...
"Soha ne bízz másban, csak aki a bőröd alatt lakik!"
"Én vagyok az igazi királyné, és a pápa Krisztus igazi örököse!...Soha nem fogom elhagyni a királyné címet, hanem halálomig megtartom. A király felesége, nem az alattvalója vagyok, és ezért rám nem vonatkoznak a parlamentjének törvényei...
Királyné vagyok, és királynéként fogok meghalni!"
"Igaz, hogy remek dolog, ha az ember Baudru vagy akárki más, ha úgy tudja cserélni a személyiségét, mint más az ingét, és ha megválogathatja a hangját, a szeme pillantását, a keze írását. De megtörténik, hogy az ember már nem találja saját magát ebben a zűrzavarban, és ez bizony szomorú. E pillanatban olyasmit érzek, mint az az ember, aki...
"...könnyű az embereket nevezni gonosznak a döntéseik helyett, mert ezzel csak igazoljuk a gonosz döntéseiket, hiszen ezzel mintegy meggyőzik magukat arról, hogy semmi baj, mert a szívük mélyén még mindig ugyanazok a jó emberek."
"Mert az illúziók csak arra jók, hogy megszépítsék a valóságot; ha szertefoszlanak, nem marad más, egyedül az igazság."
"- Mit érez? - kérdezte Benedict.
- Mindent - felelte Sophie nevetve.
- Mit hall?
- A zenét. - Szeme tágra nyílt az izgalomtól. - Hallom... a zenét úgy, ahogy még soha nem hallottam.
A férfi keze szorosabban simult a derekára, a köztük lévő távolság jelentősen csökkent.
- Mit lát?
Sophie megbotlott, de nem vette le a tekintetét a férfiról. ...
"A szerelem arról szól, hogy találunk magunknak valaki, aki beteljesíti szívünket, aki jobb emberré tesz, mint amilyennek valaha álmodtuk magunkat. Arról szól, hogy az ember belenéz a házastársa szemébe, és tudja, hogy ő a legjobb ember, akit valaha ismert."
"Nekem nincs és nem is lesz szükségem szerető családra, meg az effajta nyálas dolgokra. Csak magamra számíthattam ebben a világban. Erre jöttem rá talán a leghamarabb. Minden más körülöttem múlandó. A szeretetből amúgy sem lehet megélni."
"- Mielőtt veled találkoztam, csak félig éltem.
- És most? - súgta.
- És most? - visszhangozta Simon. - A "most" hirtelen boldogságot és örömet jelent, és feleséget, akit imádok. De tudod mit?
Daphne csak ingatta a fejét, túlságosan meghatódott volt ahhoz, hogy meg tudjon szólalni.
Simon lehajolt és megcsókolta.
- A "most" nem is...
" - Go-szaeng - jelentette ki Jangdzsin. - A nő jussa a szenvedés.
- Igen, go-szaeng - bólintott Kiunghí, megismételve a szenvedés szót.
Szundzsa egész életében ezt hallotta más nőktől, hogy szenvedésre teremttettek - szenvednek lányként, szenvednek feleségként, szenvednek anyaként, és szenvedések között halnak meg. Go-szaeng - a szótól is...
"- Talán elrejtőzhetsz az ellenségeid elől, ha cserbenhagyod a barátaidat.
Dühösen belerúgtam néhány kőbe.
- A fenébe is! Ez aljasság!
- Az igazság általában az."
" Olyan sok minden felett nincs hatalmunk - mások büszkeségét és ármánykodását, a betegséget, a halált nem tudjuk befolyásolni. Hát nem kellene megragadnunk a boldogságot, amikor az megadatik?"